A hívő, a sorstárs: Dzsásztinusz, a kabátos

Jé, akkor mi máris megalkothatjuk az "Elmezsibbasztó Gyáregység Inkfartus és Frászegyüttesének" Gitárszekcióján belül a Mandolinszakot...hogy örökre együtt zenéljünk...

Sajnos egy csöpp csöpp se gördült gigámon, hiába gigantikus sör-vágyom, de hát majd eljön az idő, midőn könyvedet ölembe veszem és olvasom, hogy hasom mikor végigbillegett egy papundekli folyosón...

Hitetlenségeim kétségeinek szakadékaiból a hit láthatatlanul márvénykemény cérnaszálán álló gyenge emberségem emberkedéseit beleírhatod, s vele maradékönmagamságaim így ki nem nyírhatod...

Bizony, bizony mondom néked, hogy...IGAZAD VAN, vagy mi aszösz, ott a pamlagon...

Már megint, mint általában, de nem átalányban bizony ám! E betegségeket vállalom, nem baj, ha vállamon szép halom, mert messze még Széphalom, hisz névadója büszke lehet, mert vállain dicsőség irodalmi dalok sora miatt, mi szép halom...

Kastély vagyok én, Rejtő észt rejtő szelleme jár belém, mert ez nekem jár, ha már más nem, hát homár helyett ez...